-Örültem volna. Igazán örültem volna, de tényleg.
  • -Dehogy örültél volna.
  • -De. Igenis. Elképzelhetetlenül. Ha csak egyszer odajött volna és megkérdezi: mi a stájsz? Én örültem volna.
  • -Ez nem igaz.
  • -Ezt meg miért mondod?!
  • -Mert ha egyszer odament volna, akkor vártad volna következő alkalommal is.És különben is. Mi az, hogy stájsz?
  • -Lényegtelen. De talán igazad van.
  • -Persze hogy igazam van, mindig igazam van. Még akkor is, mikor nincs.
  • -Bosszantó egy alak vagy.
  • -De, csak mert igazam van.
  • -Pontosan.
  • -Na látod, hogy most is nekem van igazam…

    A bejegyzés trackback címe:

    https://amijelenlegszembejut.blog.hu/api/trackback/id/tr913149755

    Kommentek:

    A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

    Csillaggyermek 2011.08.18. 11:40:19

    Visszaköszön az élet. :)

    Tudok inspirációt biztosítani így a folytatáshoz is: inkább veszekedem, mert nem szeretek vitatkozni veled. Abban mindig csak neked lesz igazad.

    Seilia 2011.08.18. 15:12:44

    Bizony, onnan mindig lehet meríteni az egyéb "deformitásaimhoz"(novellákhoz, regényekhez). :)
    Érdekes folytatás, plusz ott a csattanó, ha gondolod átadom a stafétát :D

    Csillaggyermek 2011.08.19. 13:14:06

    Nem, köszönöm. Jobb kézben van nálad. Nekem most az agyam úgy is olyan, mint egy gombóc vaníliafagyi, ami épp a forró aszfalt közepén olvad egy száraz fehér folttá.

    Seilia 2011.08.20. 00:22:50

    @Csillaggyermek: Értem, minden esetre szívesen fogadom a hasonló novellákkal egyébbel kapcsolatos építő, esetleges nem éppen építő jellegű kritikát, ötletet :D (mellesleg egész érdekes és jó kis hasonlat--leszámítva a jelentésbeli dolgot)
    süti beállítások módosítása