Igen nagy erőfeszítésembe kerül, hogy ne írjam le rögtön azt, amit éppen gondolok. És azt hiszem most tényleg szükségem van erre az erőfeszítésre, mert különben szálanként tépném ki a hajam. Igazából nem értem miért foglalom ezt bejegyzésbe. Bár talán mégis, mert így nem küldök el nyilvánosan senkit a búbánatos f....-ba. Úgy látszik én tényleg nem bírom megérteni az embereket, de az igazat megvallva nem is akarom megtenni. Amikor betelik az a bizonyos pohár, valahogy már nem érdekel, hogy megértsem őket, éppen elég azzal küszködni, hogy az a sok "gyönyörű" és ellenséges szó ne bukjon ki belőlem. Viszont, ha lehiggadok, talán (jelzem talán) megpróbálhatom, ha valaki megválaszolja nekem azt a kérdést, hogy miért jó az embernek az, ha belerúghat a másikba? Ráadásul egyből a legérzékenyebb pontba kell beékelni az acélbetétest mi? Azt hiszem mondhatom, hogy elég hirtelen haragú ember vagyok (nem tudom mikor lettem az, ez zavaró). Bár én vagyok a hülye, hogy felkapom a vizet, de az emberi hülyeségen és kegyetlenségen valamiért nem bírok átlépni. Na tessék még a kezem is remeg az idegességtől, hurrá. Így az írás sem megy zökkenő mentesen. Jobb lesz, ha zene kúrát tartok. Azonnal, de rögtön.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.